Milyen hátrányok érnek minket, ha bűnügyi nyilvántartásba kerültünk?

A bűnügyi nyilvántartás és a priusz hazánkban is két olyan szitokszónak tekinthető, amelyek mellett az emberek többsége csak nagyon nehezen tud érvényesülni, hiszen aki bekerült a nyilvántartásba, vagy ült már börtönben, annak nehéz lesz utána megfelelő módon visszakerülni a társadalomba. Ellenben nem lehetetlen a feladat, éppen ezért most az alábbiakban áttekintjük, hogy mit érdemes tudni a témában.

Ha bűncselekmény miatt ítéltek el minket

Amennyiben jogerősen megállítja egy bíróság valaki bűnösségét, abban az esetben az ítélet jogerőre emelkedését követően az illető bekerül a bűnügyi nyilvántartásba. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a korábbi elítélt erkölcsi bizonyítványában szerepelni fog az, hogy büntetett előélettel rendelkezik, amit a köznyelvben priusznak szokás nevezni. A priusz következményei egyértelműek és meglepően közismertek az emberek között, ezáltal aki szerepel a büntetettek nyilvántartásában, az a személy nem tölthet be többé olyan munkakört, amelyhez a munkáltató és a hatóságok megkövetelik a tiszta erkölcsi bizonyítványt. Márpedig a legtöbb munkahelyen az egyik legfontosabb alapkövetelmény, hiszen értelemszerűen senki sem szeretne olyan emberrel együtt dolgozni, akinek korábban meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással.

Témához kapcsolódó cikkek:

• Rabosítás
• A bűncselekmény elkövetői
• Előzetes letartóztatás

Hogyan lehet újra tiszta az erkölcsi bizonyítvány?

Tiszta erkölcsi bizonyítványa legfeljebb azoknak lehet, akik nem szerepelnek a büntetettek nyilvántartásában. Ők azok, akiknek még nem volt jogsértésük, esetleg nem követtek el bűncselekményt, vagy a bíróság próbaidőre bocsátott, esetleg megrovásban részesített. Utóbbi kettő ugyanis intézkedés és nem büntetés, ezáltal nem kerül be a nyilvántartásba. Szintén nem kerül be az erkölcsi bizonyítványba az sem, ha egy jogerősen elítélt személy még az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesül az ehhez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményektől, ezáltal például pénz-, és nem börtönbüntetést kap.

Ha felfüggesztett szabadságvesztésről beszélünk, a próbaidő leteltének utolsó napját követően tisztul meg újra az erkölcsi bizonyítványunk, lévén ezen a napon kerülünk ki a nyilvántartásból. Ha szabadságvesztéssel büntettek minket, abban az esetben a büntetés letöltését követően a törvényben meghatározott idő elteltével tisztul meg az előéletünk, ezáltal a börtönbüntetés az erkölcsi bizonyítványunkban a letöltés megszűnését követő maximum 10 évig szerepelhet.

Ha egy személyt jogerősen elítéltek, az ítélet hátrányos jogkövetkezményei alól az alábbi módokban lehet mentesülni:

• bírósági mentesítéssel;
• kegyelmi mentesítéssel.

Ha valakinek mellékbüntetés kerül kiszabásra, abban az esetben az elítélt mentesítésére mindaddig nem kerülhet sor, ameddig a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött. Ha valaki mentesítést kap, az a személy büntetlen előéletűnek tekinthető, ezáltal nem lesz priusza. Fontos azonban kiemelni, hogy adatai még ebben az esetben is a bűnügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó, hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába kerül.

Mit jelent a bírósági mentesítés?

Bírósági mentesítésnek azt nevezzük, amikor maga a bíróság kéri azt, hogy valaki a szándékos bűncselekmény elkövetése ellenére mentesüljön a börtönbüntetés egésze, vagy annak egy jelentős része alól. A bíróság a mentesítés megállapítása során számtalan tényezőt figyelembe vesz, ezáltal az elítélt magatartását, amit a tárgyalásokon, vagy az addig letöltött börtönbüntetés során tanúsított, valamint azt is, hogy jóvátette-e az elítélt az általa okozott sérelmeket. Ha valakit a bíróság így mentesít, kikerül a büntetettek nyilvántartásából, vagyis nem lesz priusza, és tiszta marad az erkölcsi bizonyítványa is.