A leggyakoribb tévhitek a hőszigetelés kapcsán

Az már bizonyára senkinek sem igazi újdonság, hogy az épületeket a hőszigetelés révén sokkal energiahatékonyabbá lehet tenni, ezzel ugyanis jelentős energia megtakarítása érhető el főként a fűtés tekintetében. Mivel a téma egyre fontosabb szerepet kap a lakástulajdonosok között, ezért egyre több tévhit is megjelent az emberek között. Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze és cáfoltuk meg a valósággal!

Minden hőszigetelés és energiahatékonysági beruházás megtérül?

Nem feltétlenül! Habár tény és való, hogy előbb vagy utóbb az ilyen befektetések meg szoktak térülni, de tévedés azt hinni, hogy az ilyen beruházások feltétlenül csökkentik az épületek energiafogyasztását. A megtérülési idő ráadásul rengeteg tényezőtől függ, ezáltal a lakás és a falak állapota mellett a beépített anyagok minőségétől és a munka alaposságától is. Példának okáért egy teljes szigetelés akár már 2 év alatt is megtérülhet, de egy ablakcsere megtérülési ideje bizonyos esetekben akár a 20 évet is elérheti.

Egy épület felújítását a hőszigeteléssel kell kezdeni

Nem feltétlenül és nem minden esetben! Sokszor ugyanis például a fal szerkezeti hibáinak a kijavítása, vagy a nyílászárók cseréje sokkal fontosabb kérdéskör, hiszen, nem kizárt, hogy a hőszigetelés ezek hiányában kis túlzással felesleges pénzkidobás lenne. Arról nem is beszélve, hogy az olyan otthonokban, ahol nyílt égésterű kazánok vannak, jellemzően nem is javasolják a hőszigetelés felhordását, vagy maximum valamilyen légtechnikai megoldás társaságában.

A cikk médiatámogatója a Purmester Kft. – hőszigetelés purhabbal, mesterfokon.

Hőszigetelés csak nyílászárócserével

Ez is egy nagyon általános tévhit, hiszen a kettőnek egyáltalán nincs köze egymáshoz. Tény és való, hogy sok esetben ezt a két folyamatot együtt szokták kivitelezni, ugyanakkor a mai műanyag ablakok esetében sokszor például úgy is megoldható az ablakok cseréje, hogy ahhoz nem kell megbontani a szerkezetet vagy kiszedni a tokokat. Nyilvánvalóan akkor, ha a tok is bontásra kerül, és hőszigetelés is tervben van, akkor érdemes a kettőt egyszerre elvégezni, mert ilyenkor egy olyan hő-híd alakulhat ki, amivel a hő-veszteség mellett penészesedés is felléphet.

Teljesen mindegy, hogy a lakás melyik részével indul a szigetelés

Tévedés! A szakemberek mindig úgy mérik fel a házakat, és úgy kezdenek hozzá a szigetelés megvalósításához, hogy az adott épületnek melyik oldalon a legnagyobb hő-vesztesége. Egy megfelelő szigetelőbrigád ezt rendszerint speciális hőkamerával térképezi fel, ezáltal előfordulhat, hogy találnak olyan részeket is a lakáson, amit felesleges szigetelni, miközben kiderül, hogy a homlokzat mellett csak a tetőteret kellene plusz réteggel bevonni az optimális hatás érdekében.

Csak egy kicsivel javítható szigeteléssel az energetikai besorolás

Hatalmas tévhit, amit a Knauf Insultation szakértői cáfoltak meg egy átfogó kutatás során. Ebben bebizonyították, hogy egy átlagos, 20-30 évvel ezelőtt épült családi ház esetén a tető és a homlokzat hőszigetelésével, valamint a nyílászárók cseréjével akár 50-60 százalékos energia-megtakarítás is elérhető. Ezzel az ilyen, korábban jelentősen hátra sorolt energetikai besorolásba tartozó családi házak többsége egészen a B vagy a C kategóriáig jutott.

A szigetelés vastagsága a legfontosabb

Minden szigetelőanyag tulajdonsága más és más, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyáltalán nem a vastagságuk a lényeg, hanem az úgynevezett R-értékékűk, ami a hővezetési ellenállást mutatja. Ez a tulajdonság sokkal jobban képes megmutatni egy anyag hőtartó képességét, mint a vastagság. Ha tehát szigetelőanyagot választunk, arra figyeljünk, hogy az R-értéke – m2K/W mértékegységgel – minél nagyobb legyen, ami sokkal lényegesebb szempont, mint a vastagság.

Bármilyen szigetelőanyag jó

Nem jó! A hőszigetelés egyik alapszabálya, hogy mindig a megfelelő anyagot kell a megfelelő helyre tenni, ezáltal az sem kizárt, hogy egy házon egyszerre akár háromféle szigetelést is alkalmaznak. Az üveggyapot például általában tetőszigeteléshez használatot, esetleg a belső válaszfalak hang- és hőszigetelésére, míg a kőzetgyapot már a külső homlokzati szigeteléshez ajánlott, a fagyapot pedig inkább csak válaszfalak hangszigetelésére vagy födémekre javasolt. Mindennek megvan a maga helye és funkciója!

A polisztirol szigetelés tűzálló

Nem tűzálló, hiszen B, avagy éghető tűzvédelmi besorolással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy bár meggyulladásakor valóban képes kioltani magát, de ha folyamatosan nyílt lángnak van kitéve, akkor ugyanúgy ég, mint bármi más. Ezzel ellentétben a kőzet- vagy az üveggyapot valóban teljesen tűzálló.

Kategória: Életmód | Címkék: